Vásárlással kapcsolatos és általános információk

Általános tudnivalók:

A megrendelésről minden Vásárló elektronikus formában (e-mail-ben) visszajelzést kap. A rendelés feldolgozása után, ügyfélszolgálati munkatársunk felhívja a Megrendelőt a rendelés megerősítése és a megadott adatok egyeztetése céljából. Az eredményes megrendelés-lebonyolítás érdekében fontos, hogy a regisztrációs űrlap figyelmesen és pontosan legyen kitöltve! Pontatlan, hiányosan kitöltött rendelést nem áll módunkban elfogadni.

A készleteket minden egyes terméknél jelöljük: 'Raktáron-azonnal vihető' felirat esetén a termékből van raktáron. Termékeinkre folyamatosan és különböző formában(internet, SMS, telefon,postai levél, személyes) érkeznek rendelések, amiből adódóan olykor előfordulhat pontatlanság; mivel előfordulhat,hogy egy terméket amiből kevés van többen megrendelnek pár órán belül. A rendelések beérkezési sorrendben folyamatosan feldolgozásra kerülnek. Szintén fontos tudni, hogy hiába mutat rendszerünk valamely termékből raktárkészletet, ha azt a csomagolás alkalmával hibásnak vagy sérültnek ítéljük-ekkor nem kerül kiszállításra.
A portál megrendelőlapján található egy "Megjegyzés" rubrika, aminek kitöltése nem kötelező. Itt lehetőség nyílik minden Vásárló részére, hogy közölje velünk észrevételét, kérését a megrendelt termékkel kapcsolatban (pl. a kért ruha mérete ...).
Bárminemű kérést, észrevételt, esetleges reklamációt az alábbi elérhetőségeken várunk:

Elektronikus ügyfélszolgálat(E-mail): info@diamondsexshop.hu
Telefonos ügyfélszolgálat :0620-250-24-14

A termékekről általában:

A kiegészítő- és segédeszközök műanyag, gumi, lágy gumi, zselés, szilikon, szilikon tartalmú, bőr és bőrszerű anyagból készültek. Ebből kifolyólag az emberi bőrrel való érintkezéshez nélkülözhetetlenek a súrlódást megszüntető/csökkentő síkosító folyadékok, melyek megakadályozzák a hámsérülést. Ezekből a termékekből is rendkívül nagy a választék: a 'síkosítók,krémek,olajok' kategóriában megtalálható az épp aktuális kínálat.
Figyelem: egyes termékekhez kizárólag víz alapú síkosítók használhatók! Egyes anyagokat - például a 'cyber-t' vagy a gumit - kikezdi az olaj-bázisú folyadék, ezzel nagymértékben rövidítve a használhatóság idejét. A www.diamondsexshop.hu portálon kapható szilikon alapú síkosítók 100%-ban kondombarátok !
Az oldalon lévő tabletták,kapszulák,krémek,cseppek kizárólag étrend- kiegészítők, melyek nem rendelkeznek semmilyen gyógy- vagy gyógyító hatással! Súlyos szívbetegség és szívelégtelenség, valamint rossz közérzet esetén használatuk nem javasolt. A leírt jellemzők, hatások egyéntől függően változhatnak. A felsorolt hatásokat klinikai vizsgálatok nem igazolják, azokat a gyártói ajánlás, valamint fogyasztói visszajelzések alapján, tájékoztató jelleggel közöljük! A ruhaneműk anyag-összetételei minden egyes darabnál fel vannak tüntetve. Használatukra az általános mosási, szárítási, vasalási szabályok vonatkoznak.
A krémek, habok, olajok, síkosítók külső használatra készültek. Alkalmasak a bőr nedvesítésére, síkosítására, fényesítésére. Némely - úgynevezett melegítő vagy forrósító - krémek hatóanyagainak köszönhetően kellemes, meleg érzést váltanak ki a bőrön. Egyes termékek különféle ízesítéssel kerülnek forgalomba, ennek ellenére fogyasztásuk nem javallt!
Ha Ön ezen termékek alkalmazása közben vagy után bármilyen kellemetlen, szokatlan érzést, mellékhatást, esetleg allergiás reakciót észlel, a használatot azonnal függessze fel és konzultáljon orvosával!
Tárolás: száraz, szobahőmérsékletű helyen
Felhasználhatóság: a terméken jelzett időpontig.

Fizetés,átvétel:

Postai utánvét :
Ebben az esetben a Magyar Posta Futárcége(MPL) viszi házhoz a csomagját. Amennyiben nincs otthon amikor a postás kézbesíteni akar akkor a postás bedob egy értesítőt amivel be kell menni az Ön illetékes postahivatalába és ott megkapja a csomagját. A postás 2x kísérli meg kézbesíteni a csomagot.
A 2.kézbesítés előtt telefonos egyeztetést kísérel meg a kézbesítő. A posta 10 napig tárolja a postahivatalban a csomagot. Ha beregisztrál áruházunkba akkor figyelemmel tudja követni a csomagját(nyomkövetés funkció:belépés után>adminisztráció>aktuális rendeléseim).
Megrendelését az esetek 99%-ban 1-2 munkanapon belül postázzuk.Ellenkező esetben felvesszük önnel a kapcsolatot.
A termékeket minden esetben diszkrét csomagolásba tesszük(semmilyen külső jel nem utal a csomag tartalmára és nem sexshop van feladónak írva!). Feladónak 'Diamond99 kft' van írva !
A posta és a csomagolási költség összesen :990 Ft kivéve ha 20.000Ft feletti a megrendelése összegege /ebben az esetben a Diamond 99 KFT átvállalja a posta és a csomagolási költséget./
A csomag tartalomhoz nem írunk semmit.
A csomag ellenértékének kifizetése átvételekor történik. Kizárólag abban az esetben rendelje meg a kívánt termékeket, amennyiben a csomag átvételekor ki tudja fizetni annak díját a futárnak! Át nem vett, visszaküldött csomagok esetén a visszaszállítás díját a megrendelőre terheljük, újra küldését kizárólag a csomag ellenértékének előre történő átutalása esetén áll módunkban ismételten elindítani!

Személyes átvétel :
Üzletünkben lehetséges :Budapest 1076.Thököly út 2. (a Keletinél ,Arzenál üzletház I.emelet)
/kérjük előtte jelezze,hogy mire lenne szüksége ha szeretne biztosra menni email-ben vagy telefonon -elérhetőség a lap alján/

A Diamond 99 KFT kivételes esetekben előleget kérhet. Ez a rendelt árutól és a rendelés végösszegétől függ.

Jótállás:

A ruhaneműkre és segédeszközökre általános jótállást vállalunk. Kérünk minden Ügyfelünket, hogy a ruhák és eszközök "éles bevetése" előtt győződjön meg a termék kifogásolhatatlan állapotáról és működőképességéről! A termék csomagolását NE TÉPJE SZÉT ÉS NE DOBJA KI, mert csomagolás nélkül nem áll módunkban a terméket visszavenni! Fontos! Fehérneműt csak tiszta fehérneműre próbáljon! Viselt, szennyezett, foltos, gyűrött, dohányszagú, mosott, eltépett ruhát sajnos nem tudunk cserélni. Az ilyen állapotban visszaküldött fehérneműt automatikusan visszapostázzuk. A sértetlen, gyári állapotú termék visszaküldésének díja Vásárlót terheli. Originál termék esetén, termékcsere illetve pénzvisszafizetés (ha volt, postadíjjal együtt) kérhető, ami haladéktalanul, legkésőbb 30 napon belül kerül rendezésre, postai úton.

Használt vagy eredeti csomagolás nélküli fehérneműt,szexuális kiegészítőt higiéniai okok miatt semmilyen körülmények között nem veszünk vissza.

A még nem használt, de az Ügyfél és a Diamond 99 KFT által is hibásnak ítélt árut három napon belül kicseréljük, illetve a termék ellenértéke levásárolható, miután a hibásnak ítélt termék bevizsgálása megtörtént.
A hatályos jogszabályoknak megfelelően a vásárolt termék a kézhezvételétől számított 8 napon belül visszaküldhető; értéke levásárolható, illetve kérés esetén a pénzt visszafizetjük, amennyiben a csomagolás sértetlen(segédeszközt nem lehet visszaküldeni!). Egy bizonyos terméket-ami esetleg gyári hibás - kizárólag ugyanarra a típusú termékre tudunk cserélni.

A vásárlástól való elállás

Van-e elállási jog? …idézet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogi tájékoztatójából: „A gyorsan romlandó élelmiszereket vagy higiéniai cikkeket szintén feltétel nélkül visszaküldhetem? Nem, mert gyorsan romlandó termékek (például nem tartós élelmiszerek, vágott virág) és természetüknél fogva (higiéniai vagy egészségügyi okból) vissza nem szolgáltatható termékek (például használt fogkefe, golyósdezodor, fehérnemű, masszázsolaj, szexuális segédeszköz, kozmetikumok, étrend-kiegészítők) esetén sem állhat el a fogyasztó a szerződéstől. Fontos tudni, hogy a higiéniai vagy egészségügyi okból vissza nem szolgáltatható termékeket is visszaküldhetjük, amennyiben a csomagolást, a védőfóliát még nem bontottuk fel, vagyis a terméket még nem vettük használatba." Visszaküldhető a rendelése kézhezvétel utáni 8munkanapon belül nem utánvétes csomagként. A Vásárló viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A Vásárlót ezen felül egyéb költség nem terheli. Kérjük,ilyen elállás alkalmával értesítsék munkatársainkat a lap alján olvasható elérhetőségek bármelyikén!
A vásárlástól való elállás nem jár semmilyen következménnyel a részünkről.

Adatvédelmi nyilatkozat:

Az Diamond 99 KFT kijelenti, hogy minden személyes adatot véd és titkosan kezel. A hatályos adatvédelmi jogszabályok (így az 1992. évi LXIII. törvény) rendelkezéseit betartja, valamint tiszteletben tartja az Ön magánéletét. A megadott személyes információk harmadik fél részére soha, semmilyen körülmények között nem kerülnek kiadásra.
Az adatok elzárt rendszeren kerülnek megőrzésre és tárolásra, a lehetőségekhez mért legnagyobb biztonsági eszközökkel védve. Adatokat automatikusan nem töröl a rendszer, így a jövőben Ön bármikor be tud lépni és az adatok újbóli megadása nélkül kényelmesen intézheti vásárlását. A Vásárló bármikor kérheti adatai törlését, a lenti e-mail címre küldött levéllel. A Diamondsexshop akcióiról, kedvezményeiről szóló hírlevél minden regisztrált tagnak ingyenesen jár, s bármikor használható a leiratkozás box az áruházba való belépés után-adminisztráció-személyes adatok módosítása menüpontnál. Amennyiben soha nem járt nálunk, soha nem vásárolt, soha nem iratkozott fel levelezési listánkra, két okból adódóan kaphatott tőlünk levelet: 1. valaki elírta a saját e-mail címét, 2. valaki ezzel akarta Önt „megtréfálni”. Tájékoztatjuk, hogy az oldalon való adatszolgáltatás minden esetben önkéntes.

Elérhetőség, Üzemeltetői adatok:

Szerződés nyelve:Magyar

Cégnév : Diamond 99 KFT

Egyéb cégadatok

Üzlet(személyes átvétel) : Budapest 1076,Thököly út.2. I.em. (Arzenál üzletház-a Keletinél)

Gazdasági Minisztérium (MKEH) engedélyszám: C/003157
Telefon: 0620-250-24-14 (10h-19h hétköznap)
E-mail(Elektronikus ügyfélszolgálat) : info@diamondsexshop.hu








Az internetes áruházat, csomagküldést érintő jogszabály (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV&kif=elektronikus+kereskedelem#xcel) 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra; b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre. (2) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki. (3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (4) E törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele; b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása; c) Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; d) Igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe; e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e; f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá; g) Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni; h) Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás; i) Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott szakma; j) k) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; l) Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás); lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás); lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás); ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás); m) n) Letelepedett szolgáltató: állandó telephellyel rendelkező szolgáltató, amely határozatlan ideig tényleges gazdasági tevékenységként nyújt információs társadalommal összefüggő szolgáltatást. Az, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki eszközök rendelkezésre állnak, illetve az ehhez szükséges technológiákat alkalmazzák, önmagában nem minősül állandó letelepedésnek; o) p)-r) s) Szabályozott terület: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra és a szolgáltatókra jogszabályban meghatározott általános vagy különös követelmények, amelyek a Magyar Köztársaság területén üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükségesek; t) Vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki, illetve amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el; v) Fogyasztó: a önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. 2/A. § Az előzetes engedélyezést kizáró elv 3. § (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget; valamint b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget. 3/A. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság intézkedése a) az alábbi érdekek valamelyikének védelmében szükséges: aa) a közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni fellépést, ab) a közegészség, ac) a közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is, ad) a fogyasztók vagy a befektetők érdekei; és b) olyan, adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az a) pontban említett érdekeket sérti vagy súlyosan veszélyezteti; és c) az érdeksérelemmel, illetve a veszélyeztetéssel arányos. (2) Az érintett hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás érintett részes államának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést. (3) Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett. (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a büntetőeljárás keretében végzett nyomozás során, illetve a nyomozás befejezését követően az ügyész által a vádirat benyújtásáig végrehajtott cselekményeket is. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás 4. § A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni: a) a szolgáltató nevét, b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét, c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát, e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt, f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát; g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében: ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja; gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte; gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára. Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok 5. § (1) A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről; e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető. (3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől. (4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre. 6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak. (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. (3) A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. (4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak. (5) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre. A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége 7. § (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért. (2) A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért - a 8-11. §-okban meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel. (3) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. (4) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató - a (2) bekezdésben említetteken túlmenően - akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást. (5) A közvetítő szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse. (6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7-11. § vagy a 13. § szerint járt el. 8. § (1) A 2. § la) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információért, ha a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását; b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg. (2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges. 9. § A 2. § lb) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt; b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek; c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak; d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte. 10. § A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információért, ha a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja. 11. § A 2. § ld) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról. 12. § A 10-11. §-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik. Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról 13. § (1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét - sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. (2) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését; b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat; c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét. (3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt. (5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el. (6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell: a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdésa)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat; b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát. (7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el. (8) Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani. (9) Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy büntetőfeljelentést tesz, a szolgáltató a bíróság erre vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül értesíti. (10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogerős érdemi határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Az érdemi határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni. (11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni. (12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el. Adatvédelem 13/A. § (1) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet. (2) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat. (3) A szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig. (4) A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból - így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából - csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet. (5) Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa. (6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára. (7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni. (8) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe. (9) A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is. Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok 14. § (1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével -elektronikus hírközlés útján közölt: a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás. (2) Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése. (3) Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím, b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik. (4) E törvény alkalmazásában a) Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli; b) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt; c) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi; d) Elektronikus hirdetés közzététele: az elektronikus hirdetés megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára. (5) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elektronikus hirdetésre és a (2) bekezdés szerinti közlésekre. (6) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyetemlegesen felel. 14/A. § (1) Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmű tájékoztatást kell adni: a) az elektronikus hirdetés e jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára; b) az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára; c) az eladásösztönző ajánlat - így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék - ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről; d) az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ajánlott előny igénybevétele, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az (1) bekezdés c) és d) pontjának és (2) bekezdésének megsértéséért az elektronikus hirdető felel. 14/B. § (1) Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak: a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét. (2) A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás jogerős lezárását követő 60. napig, illetve a döntés bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerős lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából. (3) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével együtt felel a Grt. 6. §-ában meghatározott kötelezettségek megsértéséért. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért a közvetítő szolgáltató az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével egyetemlegesen felel. 14/C. § (1) A szabályozott szakmát információs társadalmi szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy mint elektronikus hirdető érdekében végzett elektronikus hirdetési tevékenységre vonatkozóan a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, így különösen a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák által a saját tagjaikra vonatkozóan megállapított magatartási szabályok - az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül - szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket határozhatnak meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására, a szakmai titoktartás védelmére alkothatók. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok 15. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, illetve biztosítási tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás - amennyiben szolgáltatásait az igénybe vevők számára kizárólag elektronikus úton nyújtja -, továbbá a kizárólag információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás jogosult az ügyfélszolgálatot kizárólag elektronikus úton működtetni. Üzemzavar esetén az ügyfélszolgálat telefonos elérhetőségét biztosítani kell. (3) Magatartási kódexek 15/A. § (1) Az állam - az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek függetlenségének tiszteletben tartásával - ösztönzi az önszabályozást, így különösen a) magatartási kódexek kidolgozását, b) a magatartási kódexek elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes államaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára a részes államok hivatalos nyelvein is történő hozzáférhetővé tételét, valamint c) az elektronikus úton történő alternatív vitarendezési eljárások működését. (2) Az állam ösztönzi továbbá, hogy az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek az informatikáért felelős miniszterrel - amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás bármely részes államába is irányul, az Európai Bizottsággal is - együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adhassanak a magatartási kódexeikről, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól. Vegyes és záró rendelkezések 16. § (1) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését követően nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra azzal, hogy a szolgáltatók e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek biztosítani, hogy információs társadalommal összefüggő szolgáltatásaik megfeleljenek e törvény előírásainak. (3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 2. §-ának i) pontja, 3/A. §-a, 14/C. §-a, 15/A. §-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (4) Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettség a digitális archiválásról szóló külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus úton is teljesíthető. (5)-(14) 16/A. § (1) A 6. §-ban és a 15. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint. (2) A 4. §-ban, az 5. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el. (3) Az (1), illetve a (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. (4) A 14/B. §-ban és a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértő elektronikus hirdetések esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a Hatóság jár el. 16/B. § (1) (2) Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni. 16/C. § (1) A Hatóság kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak. (2) A Hatóság eljárását ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött, feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek. (3) A kérelmet a Hatóság által rendszeresített űrlapon kell benyújtani. (4) A kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértő elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. (5) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a (2) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket. 16/D. § (1) A Hatóság a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, c) a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel, d) felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja, e) ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. (2) Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen az igénybe vevők, illetve az elektronikus hirdetés címzettjei érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (3) Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani. (4) A Hatóság az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Hatóság soron kívül hozza meg. A Hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet a Hatóság Tanácsának elnöke bírál el. (5) A Hatóság az elektronikus hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint az elektronikus hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolására hívhatja fel. 16/E. § (1) A Hatóság a 14/B. §-ban vagy a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése tárgyában hozott jogerős határozatát - az igénybe vevő, illetve az elektronikus hirdetés címzettje személyes adatainak törlése vagy olvashatatlanná tétele mellett - honlapján közzéteszi, ha a) határozatában kétszázezer forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki, b) a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került sor, c) a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó határozatát a 16/C. § (2) bekezdése vagy a 16/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárása keretében hozta. (2) A Hatóság - amennyiben azt a 16/C. § (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta - a honlapján közzéteszi a 16/D. § (4) bekezdése szerinti végzését. (3) A közzétett döntésről a Hatóság tájékoztathatja a nemzeti hírügynökséget. (4) A közzétett hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a) a közzététel e törvény szerinti jogcímét, b) a megállapított tényállást, c) a döntés rendelkező részét a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás kivételével, valamint d) a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás vagy ügyészi óvás tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét. (5) A Hatóság a 16/D. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján. A közleménynek tartalmaznia kell: a) a Hatóság megnevezését, b) a jogsértő szolgáltató nevét és székhelyét, c) az ügy számát és tárgyát, d) a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét, e) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint f) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Hatóságnál megtekinthető. 16/F. § (1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a) 5., 6. és 10. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében - az Fttv.-ben meghatározottak szerint - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal, b) 7. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a Hatóság, c) 11. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság látja el. (2) A kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdés szerinti hatóságok a - 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően járnak el. (3) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli az (1) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket. 17. § (1) Az informatikáért felelős miniszter köteles a) tájékoztatni az Európai Bizottságot arról, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szerződések közül melyek nem köthetők meg érvényesen elektronikus úton (a továbbiakban: kivételek), b) ötévenként jelentést tenni az Európai Bizottságnak a kivételek alkalmazásáról, és abban megindokolni, hogy miért tartja a Magyar Köztársaság szükségesnek bírósági, hatósági vagy egyéb közhatalmat gyakorló személyek jogszabályban előírt kötelező közreműködésével kötött szerződésekre a kivétel fenntartását. (2) Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben szabályozza a) b) a digitális archiválás szabályait, c) (3) 18. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól; b) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2) bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság eljárásában]; c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről, 13. cikk 1. és 2. bekezdése. (2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában: a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés [a 16/D. § (1) bek., illetve a 16/E. § és 16/F. § (1) bek.]; b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról [a 16/F. § (2) bek.]; c) a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról [a 16/F. § (2) bek.]. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900017.kor 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz (távollevők között kötött szerződés). (2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által szabályozott pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre; b) automatából történő értékesítésre; c) nyilvános telefonállomás igénybevétele útján az elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződésre; d) az építési szerződésre; e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést; f) az árverésen kötött szerződésre. (4) Nem kell alkalmazni a 2-6. §, valamint a 7. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a) az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló termékek rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerződésekre, továbbá b) az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján a vállalkozás e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja. (5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió. 2. § (1) A vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni: a) a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről) azonosításra alkalmas módon; b) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről; c) a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről; d) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről; e) az elállás jogáról (4. és 5. §); f) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg; g) a vállalkozás ajánlati kötöttségének idejéről; h) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor. (2) A vállalkozás az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. (3) Ha a vállalkozás telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, a telefonbeszélgetés megkezdésekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára. 3. § (1) A vállalkozás köteles a 2. § (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakról való tájékoztatást írásban - papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón - a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ha e kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, ezt az írásbeli megerősítést a szerződés teljesítése során kellő időben, de - kivéve, ha a teljesítés harmadik személy részére történik - legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles a fogyasztó részére rendelkezésre bocsátani. (2) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli megerősítésnek a 2. § (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg; b) a vállalkozás azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti; c) az esetleges jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokat (alkatrészellátás, javítószolgálat); d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a vállalkozásnak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről. (4) E § alkalmazásában tartós adathordozó az olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig, b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a szerződéskötés napjától számított három hónap elteltéig gyakorolhatja. (3) Ha a 3. § szerinti írásbeli megerősítés kézhezvételére - a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben - a termék kézhezvételének napjától, illetve - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a szerződéskötés napjától számított három hónapon belül kerül sor, ettől az időponttól számított nyolc munkanap elteltéig a fogyasztó akkor is elállhat, ha a termék kézhezvételétől, illetve a szerződéskötés napjától számított három hónapból kevesebb mint nyolc munkanap van hátra. (4) Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi. (5) A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. (6) A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. 5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte; b) olyan termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ; c) olyan termék értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó; d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta; e) hírlap, folyóirat és időszaki lap értékesítésére vonatkozó szerződés esetében; f) szerencsejáték-szerződés esetében. 6. § (1) Ha a termék árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben a vállalkozás által nyújtott kölcsön [a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § o) pontja] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja. (2) A fogyasztó a vállalkozásnak a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a termék árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a vállalkozás előzetes megállapodásán alapul. A vállalkozás köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni. 7. § (1) Ha a felek a teljesítés időpontjában nem állapodtak meg, a vállalkozás a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható időpontban, ennek hiányában a fogyasztó felszólításában meghatározott időpontban vagy időn belül, felszólítás hiányában legkésőbb a megrendelésnek a vállalkozáshoz való megérkezésétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre. (2) Ha a vállalkozás a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a vállalkozást nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól. (3) Ha a vállalkozás a szerződésben meghatározott módon helyettesítő termékkel, illetve szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása folytán a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a vállalkozást terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő termékkel, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a vállalkozás egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni. 8. § (1) A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg. (2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását. 9. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon. (2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vállalkozás a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá. 10. § A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte. 11. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le. (2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. (3) Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni. 11/A. § A 2. és 3. § rendelkezéseinek megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el. 12. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. (2) (3) Ez a rendelet a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja; az irányelv 8. cikke kivételével.